SZATMÁR-BEREG KULTÚRÁLIS ÉRTÉKEI
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén élt emberek életmódját évszázadokig az itt szabadon uralkodó vizek alakították. Az épületek falai a helyben készült anyagokból készültek: rakott sárfal, vályogfal, fonott sövényfal és favázas fal egyaránt található, tetőfedésre nádat, zsúpot és zsindelyt használtak.
BEREGI KERESZTSZEMES
A tradicionális társadalom embere sok vonatkozásban az önellátásra törekedett, így a mindennapi élet szinte minden területét áthatotta a mai fogalmainkkal értelmezett népművészet. A megyében a beregi keresztszemes vált híressé, mely igen gazdag mintakinccsel rendelkezik. Az eredeti beregi keresztszemes piros és kék színösszeállítással készült, ma már inkább piros és fekete színeket használják. A beregi motívumok leginkább virágok és geometrikus formák váltakozásából alakultak ki. A legismertebb motívumok a tulipán, a szegfű, rózsa, de a liliom, rozmaring, labdarózsa is a gyakori minták közé tartozik.
EGYHÁZMŰVÉSZET
A népi egyházművészet középkori templomokat, fa haranglábakat, faragott szószékkoronákat, beregi keresztszemes úrasztali terítőket hagyott az utókor számára. Szatmár-Bereg kulturális örökségei közül a középkori templomok tekinthetőek a legjelentősebbnek, hiszen a Kiváló Európai Desztináció kitüntető címmel is büszkélkednek! Egy eldugott Ádám-Éva jelenet Vámosorosziban, vagy a nemrégiben feltárt páratlan gazdagságú falképek a lónyai templomban mind-mind a tematikus út gyöngyszemei.
IRODALOM
Ez a vidék Kölcsey Ferenc révén a magyar irodalom kultikus zarándokhelye, de ez a táj ihlette Petőfi Sándort vagy Móricz Zsigmondot is, aki az egyik leghíresebb szülötte ennek a térségnek. Számos népköltészeti emlék, népdal, néptánc és ballada maradt fenn az utókor számára.
HAGYOMÁNYOK
A jeles napok, így a farsang, húsvét, májusfa, Luca napja, vagy az egyházi ünnepekhez kapcsolódó népi hagyományok jelentős változásokon mentek át, de még élnek ezek a szokások. A megye folklórjában nagy helyet foglalnak el a népi táncok, melyek a közös munkák, pl. a fonók, dörzsölők és csomózások kísérői voltak hajdanán.
GASZTRONÓMIA
A gasztronómiai kultúra is igen sokszínű. Legjelentősebb gyümölcse a szilva, melyből sokféle terméket állítanak elő. A kisüsti eljárással készült szatmári szilvapálinka, az aszalt szilva vagy a cukor hozzáadása nélkül készült szilvalekvár a térség egyik vonzó ereje. Itt található a híres milotai dió, itt készül a cinke is, a kötött tésztaleves, a káposztás paszuly, a tiszai halászlé, a tengeri kásás töltött káposzta, melyek tipikusan erre a vidékre jellemzőek és többnyire csak itt lehet megkóstolni őket, így mindenképp el kell látogatni Szatmár Beregbe, a Felső-Tiszavidékre!
Vásárosnamény